Csúcskamatokat ígérnek a “kockázatmentes” állampapírok

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának március végi ülésén ellenszavazat nélküli döntés született arról, hogy az alapkamatot változatlanul 13 százalékon tartják, az egynapos betéti kamat a bankok részére 18%. A Jegybank a kereskedelmi bankoktól lényegében korlátlan mértékben fogadja be a többlet likviditást. Az eddigi legnagyobb egynapos  kereskedelmi banki betét a 18%-os kamat hatására 1549 milliárd forint volt.

Az Egyesült államok monetáris tanácsa (FOMC) Május 3-án hoz döntést, a piac az utolsó 0,25%-os (25 bázispont) emelést várja, ha befejezik a kamatemelést, a kamatláb 5,25% lesz és megteremti az alábbi elemzés feltételeit.

Fontosnak tartom, hogy mielőtt a kamathozamokról beszélnénk, egy átfogóbb ismeretet szerezzünk a jegybanki alapkamatról, változtatásának következményeiről.
Az alapkamat a Jegybank által meghatározott kamat, amely alapján a bankok betétet helyezhetnek el a Jegybankban. A alapkamat mértéke megalapozza  a piaci  kereskedelmi kamatok szintjét. Az alapkamat határozza meg az adósságfinanszírozás költségeit és befolyásolja a gazdaság teljesítményét. Az alapkamat növelése vagy csökkentése jelentős hatással lehet a gazdaságra, az inflációra, a munkanélküliségre, a lakossági és vállalati hitelezésre, valamint az árfolyamra.

Hogyan is történik ez? Az alapkamatok szabályozása kizárólag a központi bankok kezében van, szabályozni tudják a gazdaságban jelen lévő pénz mennyiséget, forgásának intenzitását.
Ha ösztönözni szeretnék a gazdaságot a beruházásra és a fogyasztásra, akkor csökkentik az alapkamatot, ezáltal előnyös feltételű hitelekhez lehet hozzájutni. Ha emelik, akkor előnytelen hiteleket tudnak a bankok kínálni, ez csökkenti a pénzkeresletet és közvetett módon csökkentheti az inflációt is.

A két legfontosabb tényező, ami kamat mértékéről való döntéseket befolyásolja az infláció ráta és a munkanélküliség ráta.
Egy egyszerű példával élve, ha az infláció magas, akkor a Jegybank kamatot emel addig, amíg el nem érik a kívánt eredményt. Ha a munkanélküliség emelkedik, akkor csökkentik az alapkamatot. Ez lenne az alap menetrend, viszont az inflációs ráta és a munkanélküliségi ráta is a múlt eseményeit tükröző mutatók, nem bírnak előrejelző tulajdonságokkal. Olyan ez mint, amikor egy csónakot kormányozunk, egy lapáthúzással megindítjuk a csónak orrát a megfelelő irányba, még messze a cél, azonban időbe telik míg fordul a csónak, ezért hogy ne kormányozzunk túl a másik irányba, megvárjuk az eredményt mielőtt újabbat húzunk a lapáttal. Szóval, ha az infláció csökkentése érdekében túl magasra emelik az alapkamatot, akkor munkanélküliséget válthatnak ki vele és recesszióba fordul a gazdaság.

2008, amikor először igazán megbukott az egész modell.
2007.. nyarán az Egyesült Államok jegybankja kamatot kezdett csökkenteni, hogy megpróbálják elkerülni a válságot. Akkoriban a lakáspiac jelentős értékcsökkenést tapasztalt, ami széleskörű hitelképtelenséget okozott a subprime jelzáloghitelek (gyenge hitelminőségű adósoknak nyújtott jelzáloghitelek) terén. Ennek eredményeként sok olyan pénzügyi intézmény, amelyek jelentős összegeket fektettek be ezekbe a hitelekbe, súlyos veszteségeket szenvedtek, és a félelem az volt, hogy a válság átterjedhet az egész gazdaságra. Ennek elkerülésének érdekében nullára csökkentették az alapkamatot. Ez is kevésnek bizonyult, hogy megállítsák a krízist. Ki Kellett találniuk egy új módszert a kamatcsökkentés mellé, hogy megmenthessék a rendszert, mert negatív nem lehet az alapkamat. (Illetve az EU –ban már volt erre is példa.)  Az új ötlet a mennyiségi enyhítés (QE, quantitative easing) lett. Persze nem akarták azt mondani, hogy új pénzt nyomtatunk, mert az emberek nagyrészt tudják, hogyha valamiből túl sok van, az kevesebbet fog érni. Úgy állították be, hogy X mennyiségi enyhítés arányosan egyenlő lehet X alapkamat csökkentéssel szóval, ez egy “hasznos” dolog. Ezzel a módszerrel új pénzt használva felvásárolták jóval a piaci ár felett a bankoktól a problémát kiváltó subprime jelzáloghitelek jelzálog leveleit, ezzel megmentve a bankokat a csődtől és a gazdaságot a hitel krízistől.
Minden alkalommal, amikor újonnan felmutatott pénzekkel segítettek a gazdaságon, leértékelték a valuta vásárlóértékét. Az új pénzek mögött nincs munka és termék ezáltal, ha ezek bekerülnek a rendszerbe, akkor az emberek múltbeli munkába fektetett energiája és ideje értékelődik le arányosan a pénzkészlet növekedéssel. Mivel az újonnan nyomtatott pénzekkel a lakáspiacon(2008) és azóta is egyéb más szektorokban is felvásárolnak eszközöket, mellyel az új pénz magasabban tartja azok árát a reális értékétől.
Magyarul, a pénzkészlet növekedés szegényít el és leértékeli a korábbi munkával már megkeresett vagyont, és gyakorlatilag a társadalom finanszírozza meg ezeket a lépéseket. Így egyre kevesebbet ér a vagyonunk a lakáspiacon, részvénypiacon és más szektorokban található értéktartó eszközökhöz viszonyítva.

Itt érünk el a témánkhoz, az állampapírokhoz.

Mit jelent, az ha az állam vagy valamelyik bank magas kamatot ígér a kötvényekért?
Itt pontosan arról van szó, hogy a jelenlegi pénzedet, aminek most van egy meghatározott vásárló ereje ezt oda adod az államnak egy kötvényért cserébe, amiért az ígérik, hogy egy magas kamatot például 9%-15%-ot fizetnek neked ha lekötöd 3 évre. És valóban az állam vagy a bank, több pénzt fog neked visszafizetni, csak már egy elértéktelenedett pénzzel fognak téged kifizetni. Egészen mást jelentene az, ha egy arany alapú kötvény kamatozna 11%-ot. Persze erre senki nem fog vállalkozni, mert az aranykészlet éves 2%-os növekedését sokszorosan meghaladja az állami valuta készletnövelése, ami az arany és más ritka és értéktartó eszközök értékét megemeli a valutával szemben. Így az állam és a bankok nem tudnák az előnyükre fordítani a valuta gyengülését.

Ez a grafikon ábrázolja az Magyar Jegybanki számla százalékos növekedését, plusz 468,66%-al magasabb a pénzkészletük 2008 óta. 4,7 trillió forintról egészen 27,5 trillió forintig.

Ez a grafikon ábrázolja az US Federal Reserve (USA Jegybank) számla százalékos növekedését, plusz 875,20%-al magasabb a pénzkészletük 2008 óta. 890 milliárd dollárról egészen 8,6 trillió dollárig.

Vajon ilyen mértékű pénzügyi beavatkozás mellett megéri hosszú vagy rövid távú kötvényeket vásárolni, vagy előnyösebb aranyat és részvényeket tartani?
Ahhoz, hogy megbízható választ kapjunk arról, hogy jelen esetben megérheti-e élni az állampapír vásárlással, egy statisztikát készítettem a múltban eddig előfordult hasonló gazdasági helyzetekről. Az összes elemzési időszak kezdete a következő tulajdonságokkal bír: magas jegybanki alapkamat csúcsa; magas infláció; munkanélküliség átlagos alacsony szinteken. Hat ilyen esetet tudunk vizsgálni, ebből öt recesszióhoz vezetett és egy már recesszió közben alakult ki.

Az alábbi táblázatban láthatják a csúcskamatokat ajánló állampapírokat. Ezek a kötvények változó kamatozásúak, szóval a kamatemeléssel kiváltott átlagos minusz 3%/év infláció csökkenéssel számolja a táblázat a várható hozamokat a megadott futamidőre, amíg el nem éri a kamat az 1%-ot.

Az alábbi táblázatokban láthatják az arany, S&P 500 index és a Nasdaq 100 index hozamát 3 hónaptól 20 éves futamidőig, minden egyes vizsgált időszakról.

Az alábbi táblázat összefoglalja a fenti táblázatok adatait és választ ad a kérdésre, hogy milyen futamidejű kötvények teljesíthetnek jobban, mint más befektetési eszközök a jelenlegi gazdasági helyzetben. Százalékokkal van feltüntetve az adott futamidőben való esélye egy eszköznek, hogy felülmúlja a többit.

Mint láthatjuk, hogy a részvények többnyire alulteljesítettek a maihoz hansonló gazdasági helyzetben egészen hét éven át. Tisztán látható, hogy az állampapír dominált az első és a második évben, aztán átadta a helyét az aranynak, ami mindvégig nagy százalékban sikeresebbnek bizonyult a többi eszköznél. Ne felejtsük el, hogy ezek az adatok a múlt adatai. A hasonlóság a jelen és a múlt között szembetűnő, de mégsem garantálható, hogy ugyanaz be fog következni, mint a múltban. A fenti elemzést a múlt és a jelenlegi gazdasági környezet hasonlósága hívta életre, azért végeztem el, hogy ügyfeleink egy helyen láthassák az adatokat, amik segítenek eldönteni számukra, hogy mikor mibe érdemes befektetni.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a cikkben szereplő információk kizárólag oktatási célokat szolgálnak, és nem tekinthetők pénzügyi tanácsadásnak. Az író nem pénzügyi tanácsadó és nem nyújt pénzügyi tanácsokat. A cikkben szereplő információk alapján a olvasó által meghozott bármely intézkedés, az olvasó saját döntése és kockázata. Az író nem vállal felelősséget az olvasó által a cikkben szereplő információk alapján meghozott intézkedésekkel okozott veszteségekért vagy károkért.

Befektetéshez türelmet és sok sikert kívánok.

tisztelettel: Kulimár Donát